„Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő énvelem.” (Jel. 3:20)
Szeretem, amikor csengetnek az ajtón, mert tudom mindig, hogy valami izgalmas vár a másik oldalon: a postás, egy kölyök, aki azt hiszi, vicces, ha csengetés után rögtön elszalad, egy rendőr, aki a szomszédokról érdeklődik, vagy épp egy kedves vacsoravendég.
Képzeld el a következő szituációt: a legjobb barátod csenget az ajtódon, jönne vacsorázni hozzád, te pedig olyan mélyen alszol, hogy nem ébredsz fel.
Képzeld el, hogy a vendég Jézus. Nem átvitt értelemben, nem képzeletben. Az ajtó pedig a gyülekezetedé. A lakásodé. A szívedé. Nem átvitt értelemben. Na jó, a legutolsó egy kicsit.
Olvasd el a Jelenések könyve 2-3. fejezeteit. Miket tudunk meg a felsorolt gyülekezetekről azon keresztül, amit Isten üzen nekik?
Efézus:
Szmirna:
Pergamon:
Thiatira:
Szárdisz:
Filadelfia:
Laodicea:
Mint láthatod, Laodicea, az utolsó gyülekezet helyzete a legreménytelenebb. Úgy gondolják, hogy minden megvan, hogy nincs semmi, amit Isten adni tudna nekik.
Tudod, ez az alvás állapota.
Az alvás nem az, amikor nem tudod, hogy mi van körülötted. Az tudatlanság. Az alvás az, amikor tudod, hogy lehetne ébren is lenni, de lusta vagy kitápászkodni az ágyból. Még akkor is, amikor csengetnek az ajtón. Minden a legnagyobb rendben. Csak alszol, nincs semmi gond, az alvás teljesen rendben van. A gond csak az, hogy közben valaki nagyon be akar jönni.
„A laodiceai gyülekezetnek szóló üzenet a legkonkrétabban vonatkozik azokra, akik számára a hitélet érdektelen, akik nem tesznek határozottan bizonyságot az igazságról.” (The SDA Bible Commentary. 7. köt. 962. o.)
Aztán csörög a telefon. Felveszed, félálomban belemotyogod, hogy „Igen, azonnal nyitom...” és alszol tovább. (2Tim. 3:5)
De persze erről te semmit nem tudsz, szerinted teljesen rendben van ez a dolog, még ráér, vagy egyáltalán nem is szükséges kinyitni az ajtót, majd megtalálja a (nem létező) saját kulcsát... (Jel. 3:17)
De persze erről te semmit nem tudsz, szerinted teljesen rendben van ez a dolog, még ráér, vagy egyáltalán nem is szükséges kinyitni az ajtót, majd megtalálja a (nem létező) saját kulcsát... (Jel. 3:17)
Nos, ilyen helyzetben volt ez a bizonyos laodiceai gyülekezet. A különbség annyi, hogy...
Olvasd csak el a 3. fejezetet, mi a különbség?
Mégis, ennek a legutóbbi gyülekezetnek is reményteljes üzenettel szól Isten. Mi ez az üzenet? Miért szól személyesen nekik, és hogyan vonatkozik ugyanez az üzenet miránk is? Milyen gyógyítást ajánl fel Isten a gyülekezet számára, és mi hogyan használhatjuk ugyanezt a saját életünkben? Mi az alapja annak, hogy Isten meg akarja gyógyítani őket, és meg akar gyógyítani bennünket is? (vö. Jel 3:20 és Énekek 5:2-5)
Már csak egy dolog van hátra, mielőtt belelendülnénk a negyedévi tanulmányba: meg kell határoznunk, hogy mire van szükségünk, hogy ki tudjuk nyitni az ajtót a barátunknak.
Mielőtt elfordíthatnánk a kulcsot a zárban, ki kell nyitnunk a szemünket és fel kell ébrednünk...
Mielőtt elfordíthatnánk a kulcsot a zárban, ki kell nyitnunk a szemünket és fel kell ébrednünk...
A Sci-Fi vezető
Megjegyzések
Megjegyzés küldése